EMLÉKVERSEK   Ha majd messzi távol kapsz egy üzenetet gondolj vissza arra ki téged el nem feled .Öröm,és boldogság legyen mindig veled,soha el ne feled ki ezt írta neked.         

Kis szobába este ,ha lefekszel gondolatod olykor messze téved.Fehér kis párnád magadhoz szoritod,és azon töprengsz,hol van a galambod.

Mint fakadó rózsabimbó,élted úgy viruljon,szívedből az én emlékem,soha el ne muljon.

Ne feledj a szenvedés zajában,ne feledj,az öröm mámorában.Ne feled miként kell a nap az égen,s emlékem szívedbe örökké éljen.Ha minden elhagyott többé ne remélj,hidd el akkor is szeretni foglak én.

Szakály Dezső:A leghatalmasabb Nem az a leghatalmasabb aki ország- világ ura.Nem az a leghatalmasabb aki szelek,tengerek, fölött uralkodik.Nem az a leghatalmasabb,akinek a legtöbb öldöklő fegyvere van,az sem,akinek legnagyobb a kincse,gazdagsága.Hanem az a leghatalmasabb aki embert szül a világra.

Szíved annak add,ki megérdemli,nem annak aki azt összetépi.Elmondom, jaj amit érzek én,pedig annyi az egész,hogy szeretlek én.Ne keresd a kincset,csak a hű szívet,ha azt megleled boldog lesz az életed.

Ha majd évek multán,ha majd hajad fehér lesz,kezed reszkető,kis unokáid körében ülve ,egyikük egy könyvet vesz elő.s te felnyitod a könyved tetejét eszedbe jutnak a kedves arcok kiket ,talán már takar a sír.Kis unokáid össze súgnak ;Nézd a Nagymama Sír;

Szerelmes pár.

Együtt jártak sok éve már a fiú,és a barna lány,a hideg tél a nyári napsugár,kint találta öket a szük kis utcán.Fogták egymás kezét,úgy beszélgettek,sokat súgtak egymásnak csacsi szavakat.Boldogok voltak mint soha senki más,szerették egymást a fiú,és a barna lány.Egy szép napon úgy szólt a barna lány,gyermeket várok egy aranyos kisbabát!; Sugárzott a szemében az öröm, fiú nem szólt csak elköszönt.Soha többé nem jött vissza már,nem várta a lányt a szük kis utcán.Eltudott menni némán hidegen,hát ennyi volt a nagy szerelem,Megszületett a kisfiú,szöke hajú,kék szemű.Boldog volt nagyon a lány,hátha mégis eljön az apja tán.De nem jött,hiába várta ,hetek s hónapok hiába szálltak,s ő reménykedett,hátha vissza jön,De a fiú másnak udvarolt,együtt élt a lány a kisfiuval,benne lelte örömét,és boldogságát.A kisfiú nőt gyarapodott napról-napra szebb lett.S ki mondta az első szót a legszebbet; Édesanyám! Egy szép napon sétálni mentek a kisfiú ott toporgott az  anyja mellett,a szük kis utcában,ahol azelött jártak,arra mentek még egyszer utoljára.A sarkon egy ifjú pár köszönt rá egy szőke hajú kék szemű fiú,és egy barna lány.Visszanézett a lány,és könnyein át úgy szólt a kisfiának-látod kisfiam ő az édesapád.

 Ismeretlen költő verse.

Legszebb művészet tudod-e mi? Derüs szívvel megöregedni,pihenni ott, ahol tenni vágyól,és hallgatni csendben,ha valaki vádol.Örömöt,mint reményt,nem veszted,és békével viszed a keresztet. Irigység nélkül nézni végig,mások tevékeny éltit.kezedet letenni öledbe,és hagyni,hogy más gondodat viselje,és bevallani nyugodtan csendben,a rád következett gyöngeségben,hogy sokra már nincs erőd,nem vagy már olyan mint azelött,és amellett  élni szép vidáman,Istentől rád mért  igában. De ezt a békét,honnan veszed? Honnan az erőd,és reményed? Onnan,hogy Krisztus megbocsájtott,és a vérén téged is megváltott.A teher,amit vinned kell hazádban készit téged fel.A többi csak simitás,útra készités semmi más felold ez minden köteléket,ami ide kötne téged.Az Úr csak arra akar megtanítani,hogy hagyd a szívedet,őbenne megpihenni.Lelkednek kegyelmes atyja,a legszebb feladatodat is megadja.Kezedet ímára kulcsolod,és ami mindennél drágább dolog,hálát adsz szüntelen mindenért,és magasztalod hű urad nevét..Ha majd a szolgálat is betelik,és a végsű óra közeledik,majd szólitanak,és te útra kelsz végre,és bemész uradnak örömébe.Hol szinről-szinre láthatod,Jézusod,és a lelked örök békébe jutott.Sok hívságok elmaradnak,csak az igaz kincsek megmaradnak,ott fönt majd sokasodnak,és tenéked egyszer tanuskodnak. Tehát tudod,hogy mi az igazi öregség? Több...Csendesség,Több... Békesség,Több...Imádság,Több...Bölcsesség.És begbocsátó szíves készség,ez az igazi Öregség! A külső ember vénülése,az a belső ember épülése.Istenhez készülése,boldog haza érkezése.Ez az ismeretlen kőltö verse.

Ha majd a rövid ruhát,a hosszú váltja fel,ha majd a játék helyet a szerelem érdekel.Ha majd az oltár elé egy/:klassz:/ fiú vezet,arra kérlek a Boldogságtól,akkor se feledj el engemet.

Rózsa vizes husvét napját jöttem ma kivánni,nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni! Ez a pár csepp jó szagos víz úgy használ a lánynak, mint a réten a gyöngyharmat a nyiló virágnak.Olyan lesz az arca tőle,mint a hamvas vírág,örömében együtt örül megváltott világnak.Megváltónk is együtt örül az egész világgal,ajándékozzatok meg egy hímes tojással.

Rózsavizes husvét napját jöttem ma kivánni, nem szeretnék a lányokra nagyon sokat várni!